HTML

Leu72

2013. május 16-án kaptam a hírt: leukémiám van. A blog neve azonban nemcsak a betegség nevének rövidítése, hanem egyúttal az oroszlán neve svájci dialektusban (Leu, ejtsd: „lój”). Még semmit nem tudtam a betegségről, de azt igen: én harcolni fogok, mint egy oroszlán. A blogon követhetitek végig az oroszlán toporgásait, ugrásait, szorongásait és merészségét. Mert az oroszlán legfontosabb tulajdonsága az, hogy bátor és erről soha, semmilyen körülmények közt nem feledkezhet meg!!!

Friss topikok

  • Váradiné Erika: Hajnalka! Isten tartsa meg a humorodat! Mielőbbi gyógyulást kívánok. (2013.08.10. 23:18) 2013. augusztus 6.
  • Bárdos Gábor: Hajnikám a fényképe fantasztikus, máris Magába szerettem! - megyek udvarolni. Milyen szépen megnőt... (2013.07.02. 10:01) 2013. július 1.
  • Frau Igyli: Mi is! (2013.06.25. 10:33) 2013. június 24.
  • TBL: Szia Hajni! Mi is sokat gondolunk Rád és nagyon szurkolunk! Puszi: Takó Balázs (2013.06.05. 21:58) 2013. június 4.
  • Oláhné Tömördi Gabriella: Kedves Hajni! Sajnálattal hallottam, hogy beteg lettél. Kitartást, és sok erőt, mielőbbi gyógyulás... (2013.05.30. 21:02) 2013. május 29.

Címkék

2013.10.30. 22:56 leu72

2013. október 29.

Két kemot kapok ma. Egyet már ismerek, semmi mellékhatása nem lesz, talán az étvágyam megy el picit. Na a másik érdekes lesz. Előbb kapok egy Tavegyl nevű gyógyszert, amivel leszedálnak (a cél nem az altatásom, hanem az, hogy az immunrendszeremet, amely bizonyos kemok hatására fellázad, megpróbálják hatástalanítani. Kaptam Dafalgant is (láz- és fájdalomcsillapító, pontosan nem tudom, hogy miért, lehet hogy attól féltek, hogy egy esetleges allergiás reakció hatására felmegy a lázam?).

Még ebéd előtt elkezdték a másik kemo adását. Amikor az lefutott, akkor jöttek az egyebek. Annyira sikeresen, hogy három perccel a Tavegyl után már aludtam. Kicsit aggódtam: mi lesz, ha nem tudok szólni, ha rosszul vagyok, de aztán feltételeztem, hogy kézben tartják az ügyet.

Azonnal rám csatoltak két gépet (egy a vérem oxigéntartalmát mérte, egy a vérnyomásomat). Lelkemre kötötték, hogy egyedül nem mehetek wc-re sem, mert (80/valamennyi a vérnyomásom) és kénytelenek oxigént adagolni nekem (értem én, hogy kell, de ocsmány, mikor az ember orrába műanyag pöcköket nyomnak), mert nagyon alacsony a vérem oxigén szintje.

Az egész folyamatot inkább csak úgy tűnik, mintha álmodtam volna. Lassú csöpögésre állították az infúziót és szerencsés módon semmi nem történt. Én meg aludtam vagy 5-g (a folyamat 2-kor kezdődött).

Felkeltem, megvacsoráztam és apu meglátogatott. Keveset beszéltünk, mert látta rajtam, hogy fáradt vagyok. 9-ig bírtam ébren. Régen volt lelkifurdalásom, hogy nem tudok eleget aludni majd, ha korán lefekszem, de mivel gyakran amúgy órákat vagyok ébren, már nem érdekel. 5-kor fel is ébredtem, de úgy éreztem, hogy rég volt ilyen pihentető éjszakám.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://leu72.blog.hu/api/trackback/id/tr995607056

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása