Két kemot kapok ma. Egyet már ismerek, semmi mellékhatása nem lesz, talán az étvágyam megy el picit. Na a másik érdekes lesz. Előbb kapok egy Tavegyl nevű gyógyszert, amivel leszedálnak (a cél nem az altatásom, hanem az, hogy az immunrendszeremet, amely bizonyos kemok hatására fellázad, megpróbálják hatástalanítani. Kaptam Dafalgant is (láz- és fájdalomcsillapító, pontosan nem tudom, hogy miért, lehet hogy attól féltek, hogy egy esetleges allergiás reakció hatására felmegy a lázam?).
Még ebéd előtt elkezdték a másik kemo adását. Amikor az lefutott, akkor jöttek az egyebek. Annyira sikeresen, hogy három perccel a Tavegyl után már aludtam. Kicsit aggódtam: mi lesz, ha nem tudok szólni, ha rosszul vagyok, de aztán feltételeztem, hogy kézben tartják az ügyet.
Azonnal rám csatoltak két gépet (egy a vérem oxigéntartalmát mérte, egy a vérnyomásomat). Lelkemre kötötték, hogy egyedül nem mehetek wc-re sem, mert (80/valamennyi a vérnyomásom) és kénytelenek oxigént adagolni nekem (értem én, hogy kell, de ocsmány, mikor az ember orrába műanyag pöcköket nyomnak), mert nagyon alacsony a vérem oxigén szintje.
Az egész folyamatot inkább csak úgy tűnik, mintha álmodtam volna. Lassú csöpögésre állították az infúziót és szerencsés módon semmi nem történt. Én meg aludtam vagy 5-g (a folyamat 2-kor kezdődött).
Felkeltem, megvacsoráztam és apu meglátogatott. Keveset beszéltünk, mert látta rajtam, hogy fáradt vagyok. 9-ig bírtam ébren. Régen volt lelkifurdalásom, hogy nem tudok eleget aludni majd, ha korán lefekszem, de mivel gyakran amúgy órákat vagyok ébren, már nem érdekel. 5-kor fel is ébredtem, de úgy éreztem, hogy rég volt ilyen pihentető éjszakám.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.