Anyu szülinapos ma. Nem pont ilyen ünnepet képzeltem neki. Azt hiszem, ő sem magának. Reggel tkp. váratlanul azt mondták, hogy azonnal átköltöztetnek egy másik szobába. Erről elméletben szó volt már, de a konkrét napról nem. Arról meg egyáltalán nem, hogy ilyen hirtelenséggel. Az egyik kedves nővér összeszedte a holmiaimat, leszedte a családi fotókat és a rajzokat (nem én rajzoltam, az sejthető), és áttoltak egy kétágyas szobába Tatjana mellé. Ő mát itt született német anya és szerb apa gyermeke.

Érkezés után hamarosan hozták ez ebédet. Kiderült azonban, hogy az enyém fenn maradt a helyemen, ezért paellát tudnak adni. Mondtam, hogy azt nem szeretem és szégyelltem is magam, hogy röviddel érkezés után milyen rosszul indítok. Tatjana megnyugtatott: ő sem szereti a tenger gyümölcseit. Sőt, annyira kevés húst eszik, hogy már az orvos parancsolt rá: mindenképp egyen ennél többet húsból, mert hiánybetegséghez fog vezetni. Nagyon kedves nő és remélem jól kijövünk azon rövid időre, amit még itt kell töltenem.