Kora reggel vért vesznek. Éjféltől nem ehetek (ki az, aki éjfélkor eszik?), fél 8-kor elviszik a vizemet is, mert inni sem lehet. Elsőnek vagyok reggel 9-re kiírva. Bejön egy nővérke, átöltöztet, lemosdat. Kapok szép kórházi hálóinget is, ami hatalmas rám. Nagyon sokat várok, már 9 óra is elmúlik. A furcsa az, hogy nagyon-nagyon fáradt vagyok. 9 után bejön a nővérke, hogy nem lesz műtét, mert a mostani kemoterápia annyira lerontotta a véreredményem, hogy a sebészet nem meri vállalni a műtétet. Vegyem be a reggeli gyógyszereimet. Kapok vért, aztán meglátjuk. Később bejött a doktornőm (ő a másik területen volt, ahol előzőleg feküdtem, de most egy orvossal helyet cseréltek) és azt mondta, hogy biztosan nem műtenek, mert a testemnek újra össze kell magát szedni. Az egész délelőttöt végigszenderegtem – ekkor már tudtam, hogy azért mert a véreredményem harmatgyenge. Aztán délre kaptam vért és egy kicsit összeszedtem magam. Ismét kapok egy csomó infúziót és már egész normálisan nézett ki a bokám. Hát most megint tele van vízzel. Mindegy már nekem, csak megerősödjek és mehessek haza!!!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Bárdos Gábor 2013.07.02. 10:01:45
Puszi Gábor