A reggeli viziten 5 orvos állta körül az ágyam. Azt mondtam nekik, hogy azért rendszerint minél többen állnak körbe, annál nagyobb a baj. Kiderült, hogy csak egy nagyvizit, nincs ok aggodalomra. Ráadásul én a 2-es ágyon fekszem, hozzám szoktak másodszor jönni. Most meg először. Elmesélték, hogy hétfőre van időpontom a sebészetre, ahol egy portot ültetnek a nyakamba, amin keresztül vért is vesznek, meg gyógyszert is adnak. Hozzá kell tenni, hogy már most is van egy hasonló feladatú holmim, de ebből három cső is kiáll, ellenben ez a valami a bőr alá lesz rejtve. (Ha a port jól működik, akkor az elsőt kiveszik.) A műtéthez persze az szükséges, hogy vasárnap a véreredményem jó legyen. És ha a holmi jól működik és kellőképp megerősödtem, akkor a következő kemo előtt hazamehetek.
Nem sokkal később bejött egy fiatal sebészlány, aki majd a főnökével műt hétfőn. Olyan részletes előadást tartott, hogy ha stabilan állni tudnék, műtenék is. Más kérdés, hogy se toll, se alátét nem volt nála, kénytelen voltunk a szomszédtól kérni. (Nálam kéznél csak egy könyv, meg egy piros toll volt.) A végén egy alkoholos filccel berajzolta a műtét helyét és megkérdezte, hogy itthagyja-e, hogy magamnak újrarajzolhassam, ha lekopik. Mondtam, hogy nem, majd ő újrarajzolja, ha szükséges.
Ezután érkezett a fizikoterapeuta. Mivel a hazamenetelem legfőbb alapja a megerősödés (az orvosi kezeléseken túl), ezért amit ő mond, azt igyekszem csinálni. Másodszor van a lábamon kötés, ami a vizet hivatott kihajtani, ebben egy kicsit nehezebb a mozgás, de sétáltunk a folyosón. Utána hanyatt fektetett az ágyban és az volt a cél, hogy minél erősebben el tudjam őt magamtól tolni. Nagyon büszke voltam, megdícsért.
A szobatársamnak más jellegű betegsége van. Ő pillanatnyilag gyengül és a mélyponttól erősödni fog. Nemigen akar enni, ami miatt szintén veszíti az erejét. Ezért én támogatom, hogy egyen. Én minden alkalommal éhes vagyok, mint egy farkas, mert hetekig nem ettem normálisan. Néha már lelkifurdalásom van....
A családom viszont mindig jön, hatalmas erőt és boldogságot okozva.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.