Itthon vagyok és már soha többé nem kell visszamenjek kezelésre. 209 nap, több ezer elolvasott oldal, megannyi kemo (ezt még ki kell számoljam), nagyjából 1600 beszedett tabletta, töménytelen megfejetett rejtvény és elképesztő mennyiségű leütött billentyű után otthon. Nem ébresztenek vérvétellel, lassan elmúlik a hányingerem és kimegy a fölös víz is belőlem. Kiszámítható szobatárs, vidám közös étkezések. Még lassú vagyok, még csámpás de végre ITTHON. 18-án vérvétel és ha az rendben, akkor irány Magyarország! Úristen, már a tudattól sírok...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.