HTML

Leu72

2013. május 16-án kaptam a hírt: leukémiám van. A blog neve azonban nemcsak a betegség nevének rövidítése, hanem egyúttal az oroszlán neve svájci dialektusban (Leu, ejtsd: „lój”). Még semmit nem tudtam a betegségről, de azt igen: én harcolni fogok, mint egy oroszlán. A blogon követhetitek végig az oroszlán toporgásait, ugrásait, szorongásait és merészségét. Mert az oroszlán legfontosabb tulajdonsága az, hogy bátor és erről soha, semmilyen körülmények közt nem feledkezhet meg!!!

Friss topikok

  • Váradiné Erika: Hajnalka! Isten tartsa meg a humorodat! Mielőbbi gyógyulást kívánok. (2013.08.10. 23:18) 2013. augusztus 6.
  • Bárdos Gábor: Hajnikám a fényképe fantasztikus, máris Magába szerettem! - megyek udvarolni. Milyen szépen megnőt... (2013.07.02. 10:01) 2013. július 1.
  • Frau Igyli: Mi is! (2013.06.25. 10:33) 2013. június 24.
  • TBL: Szia Hajni! Mi is sokat gondolunk Rád és nagyon szurkolunk! Puszi: Takó Balázs (2013.06.05. 21:58) 2013. június 4.
  • Oláhné Tömördi Gabriella: Kedves Hajni! Sajnálattal hallottam, hogy beteg lettél. Kitartást, és sok erőt, mielőbbi gyógyulás... (2013.05.30. 21:02) 2013. május 29.

Címkék

2013.11.09. 22:56 leu72

2013. november 4.

Ha ma minden stimmel, megkapom az utolsó kemot ebből a szériából és holnap mehetek haza. Reggel kaptam egy príma gyógyszert, mert már elviselhetetlenül fájtak a csontjaim. Most viszont semmi sem fáj. Bicikliztem (szobabicaj), meg megcsináltam minden előírt tornagyakorlatot. A nővér azt mondta, fittebb vagyok, mint ő. Ez persze nem igaz, de jól esett.

A doktornő megnyugtatott: a csontjaimnak semmi bajuk nem lesz, fogyasszak sok tejterméket (nem is tudnék élni nélkülük), hisz valójában a csontvelő dolgozik. A doktornénim lassan 7 hónapos terhes és nagyon bízom benne, hogy végigkísér és egyszerre búcsúzunk a kórháztól. Ez persze nem teljesen igaz, hisz a kezemet nem fogják a terápiák befejezésével elengedni. Rendszeres vérvétel és két éven keresztül gyógyszerszedés. Még pontosan nem tudom, hogy milyen.

Már el sem aludtam az előkészítő gyógyszerezés alatt. Fáradtabb lettem ugyan, de csak olvastam. Gyorsabbra állították a csepegést, egy óra alatt meg is volt. A vérnyomásom sem esett, szóval úgy tűnik, Ervinke (official: Ervinase) működik. Saját bolondériám, hogy mindent elnevezek, a navigációnk pl. Ernő. A takarítógép meg Béla. Otthon meg egy matriarchális társadalom képe rajzolódik ki.....

Este 9-kor lelkesen jött a nővér: jó hírem van. Hajnalban vért vesznek magától, ha minden stimmel, megkapja a recepteket, és indulhat haza. Ezt a doktornő egyébként már délután elővezette. Ha ma hazamehetek, akkor vége lesz ennek az intenzív fázisnak, amitől nagyon féltem. Ahogy azt előre jelezték: várhatóan jobban bírom majd, mert már csak néhány beteg sejtem lehet, mígnem a májusi intenzív kezelésnél fordítva volt. Persze hogy aggodalommal töltött el a 30 nap a kórházban (ennyit irányoztak elő), de végül azért néhány alkalommal (hétvégente) otthon voltam.

Amikor hazamegyek, mindig hatalmas zenés bulit csapunk a gyerekekkel, noha én még azért eléggé brumiban nyomom a táncot. Tudjátok, mint egy medve. De már ez a legkevesebb. Az viszont nem derített fel, hogy mintha szőrösödne az arcom. Ha a gyerekek majd nekem éneklik a „Jöjj el hozzánk várunk rád, kedves, öreg télapót”, akkor azonnali szankcióra van szükség!!!

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://leu72.blog.hu/api/trackback/id/tr685615679

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása