HTML

Leu72

2013. május 16-án kaptam a hírt: leukémiám van. A blog neve azonban nemcsak a betegség nevének rövidítése, hanem egyúttal az oroszlán neve svájci dialektusban (Leu, ejtsd: „lój”). Még semmit nem tudtam a betegségről, de azt igen: én harcolni fogok, mint egy oroszlán. A blogon követhetitek végig az oroszlán toporgásait, ugrásait, szorongásait és merészségét. Mert az oroszlán legfontosabb tulajdonsága az, hogy bátor és erről soha, semmilyen körülmények közt nem feledkezhet meg!!!

Friss topikok

  • Váradiné Erika: Hajnalka! Isten tartsa meg a humorodat! Mielőbbi gyógyulást kívánok. (2013.08.10. 23:18) 2013. augusztus 6.
  • Bárdos Gábor: Hajnikám a fényképe fantasztikus, máris Magába szerettem! - megyek udvarolni. Milyen szépen megnőt... (2013.07.02. 10:01) 2013. július 1.
  • Frau Igyli: Mi is! (2013.06.25. 10:33) 2013. június 24.
  • TBL: Szia Hajni! Mi is sokat gondolunk Rád és nagyon szurkolunk! Puszi: Takó Balázs (2013.06.05. 21:58) 2013. június 4.
  • Oláhné Tömördi Gabriella: Kedves Hajni! Sajnálattal hallottam, hogy beteg lettél. Kitartást, és sok erőt, mielőbbi gyógyulás... (2013.05.30. 21:02) 2013. május 29.

Címkék

2013.09.17. 22:21 leu72

2013. szeptember 17.

Megerősítették, hogy holnap mehetek haza azzal a kitétellel, hogy hajnalban vesznek vért tőlem egy spéci elemzésre. Ha ott minden stimmel (meg persze a normál értékek is), akkor várhatóan dél körül mehetek haza. Az ápoló srác (Marcel) javasolta, hogy nyugodtan ebédeljek meg, aztán induljak csak. Hát várja a rosseb az ebédet. Kotornék haza, ahogy csak lehet.

Délelőtt még pocsék, esős idő volt. Délutánra azonban kisütött a nap. A roló a szobámon ezt érzékeli és automatikusan leereszkedik. Hiába nyomtam a gombját, vaksötétet csinált. Megvártam hát a teljes sötétséget, a gombot megnyomtam és láss csodát: felhúzódott a roló. Egyúttal kinyílt a napernyő. Semmi szükség nem volt arra sem, mert a szél feltámadt és féltem, hogy leszakítja. Behúztam hát azt is. De egyik sem nyugodott meg, a délután folyamán még 2-2 alkalommal kinyíltak.

Délelőtt csak vizet kaptam. Délután aztán beindult a kemok sorozata. Hármat is kapok egymás után, amiket természetesen mosnak kifelé. A gyomrom már fájt és bár alapban szedek gyomorvédőt, kértem még gyógyszert. Hát nem igazán lett jobb.

Megváltozott az étkeztetés rendszere. Reggelire tejeskávét, sajtot, kenyeret meg vajat kérek (és otthonról felvágottal, tojással, zöldséggel egészítem ki). Nagyon komolyan veszem az ajánlást, hogy sok fehérjét egyek az izomépítéshez (tényleg, mint egy testépítő). Az ebéd mindig áll egy levesből (vagy krém-, vagy húsleves alapú), valami főétel (hús, hal, tofu, tészta) körettel, zöldséggel, salátával. Meg valami gyümi, v. desszert. Régen elég volt mondani, hogy kérem pl. a Menü 1-et. Most részletesen el kell mondani, hogy pl. levest igen, másodikat is, de salátát nem. Nohát ezért aztán újra és újra visszajön a nővér ellenőrizni, hogy tuti, hogy jól írta-e fel a rendelést. Van ennek nyilván gazdasági oka (én pl. utálom már a zöldsaláta gondolatát is – pedig ha lenne benne valami változatosság, örömmel venném), tehát eddig tényleg pazarlás volt nekem a komplett menüt adni.

Tudom, sokat nyafogok. Kapnék otthon egy nagy mócsingos zalahúst meg sárgaborsófőzeléket kanál nélkül, mindjárt befognám a szám.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://leu72.blog.hu/api/trackback/id/tr435521450

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása